2010. október 31., vasárnap

Emlék fiamnak




Elmúlt egy esztendő megint.
S mi gyertyával a kezünkben
Itt állunk újra. Nélküled.
Emlékeiddel a fejünkben,
( De lelkünkben mégis veled… )

Átöltözött a temető
Mindenütt gyertyák, mécsesek
Színpompás őszi virágok,
S a szemek könnytől fényesek.
( Szeretném fogni a kezed…)

Faggyú szagú őszi szellő
A tűlevelekkel játszik,
Bólogató krizantémok
Fehér ruhájába mászik.
( Majd a szívünkbe költözik…)

Tudod, akkor is itt volnánk,
Hogyha te még köztünk lennél;
Mert van más is rajtad kívül
Aki már csak szívünkben él.
( És néki is szól a harang…)

De más a kor és más a végzet;
Neked még élni kellene…
Itt állunk a gyertyák mellett,
Szívünk bánattal van tele.
(Mert most terád emlékezünk…)

2010. október 29., péntek

A csend hangjai



Mikor a csend körülölel

Hallod, hogy messze énekel
S egy dalt dúdol az esti szél
Vele egy kis tücsök zenél
Felhangzik lágyan egy ütem
Halkan dobol a szíveden
Feletted ezer csillag ég
Kéklőn fénylik a messzeség
S az öreg hold is felragyog
Mosolyognak a csillagok
Ez a szép érzés felemel

Mikor a csend körülölel


De ha a csend beléd hatol

Hallod, hogy szólnak valahol
De nem érted a hangokat
Szívedre dermedt kárhozat
Ül, rád telepszik és lenyom
Megáll a hang a torkodon
Kiáltanál, de nem lehet
Vaskéz szorítja lelkedet
Tompa dübörgés szíveden
Lassan kiszáll az értelem
S a vak sötétség rád hajol

Mikor a csend beléd hatol